A lengyel parlamentben bizalmi szavazást tartottak szerdán délután Donald Tusk kormánya ellen. A kormánykoalíció hivatalosan 242 helyet birtokol a 460 fős alsóházban, a Szejmben (emellett egy független képviselő, Adam Gomoła támogatja még kívülről a kabinetet).

Ennek megfelelően 243 képviselő szavazott bizalmat a Tusk-kabinetnek, 210-en voksoltak nemmel, a PiS hét képviselője pedig nem vett részt a voksoláson.

Kapcsolódó

Harcias beszédet mondott Tusk

A miniszterelnök a szavazás előtt tartott beszédében (amelyen egyetlen PiS-es képviselő sem vett részt) elmondta, hogy ez egy olyan nap, amikor az elnökválasztás helyzetével kapcsolatban tudniuk kell, hogy hol állnak.

Hangsúlyozta, hogy a kormányra 2,5 évnyi nagyon kemény és komoly munka vár olyan politikai körülmények között, amelyek nem fognak jobbra fordulni.

Azt mondtuk, hogy elűzzük a gonoszt, és tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű. Vajon ezek a választások bármilyen módon megváltoztatják az elhatározásunkat? Ez kizárt. Hiszem, hogy meg fogjuk tenni. Ma és ez alatt a 2,5 év alatt

– szögezte le.

Elmondása szerint egy év alatt 67 százalékkal többet költöttek a lengyel hadseregre, valamint a kormány 2025-ben jóval kevesebb vízumot ad ki az Európán kívüli országokból érkező migránsoknak. A szociális kiadások tekintetében pedig az uniós országok átlaga felett vannak.

„Érdemes felismerni, hogy az alacsonyabb inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően az elmúlt 25 év legmagasabb bérnövekedését produkáltuk ” – érvelt kormánya mellett Tusk.

Júliusban bejelentenek egy új kezdetet a kormányzati átalakítás után, júniusban pedig a kormányszóvivőt. Az egyik törvényjavaslat, amelyről szavazni szeretnének, az a főügyész és az igazságügyi miniszter feladatkörének szétválasztása lesz.

Azt is kijelentette, hogy továbbra is felelősségre vonják az előző kormányt, mivel „soha nem tekintettem a leszámolást bosszúnak. Kijelentem, hogy minden rendezve lesz. Különbség van a bosszú és az alapvető igazságérzet között. Semmilyen lopást, hazugságot vagy visszaélést nem fogunk a szőnyeg alá söpörni”.

Kitért arra a javaslatára is, amely szerint a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői egy „technikai ellenzéket” alkothatnának, amely a kormánnyal együtt szavazhatna „valami olyasmire, ami segíthet Lengyelországon”. Itt többek között a deregulációval kapcsolatos kérdésekre mutatott rá.

A beszéde végén a miniszterelnök a koalíciós partnereihez fordult, akiknek megköszönte a megértésüket. Arról beszélt, hogy büszke arra, hogy különböző nézeteket valló, de hasonló érzékenységű emberekkel dolgozhat együtt. Ha valaki nem hiszi, hogy meg tudják csinálni, akkor azt arra kérte, hogy ne szavazzon ma bizalmat a kormányának.

Előzmények

A lengyel kormányfő azt követően kérte a voksolás megtartását, hogy a június 1-jei elnökválasztáson nem a kormánypártok által támogatott Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, hanem a konzervatív, radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott jelölt, Karol Nawrocki győzött. A második fordulóban megdőlt a részvételi rekord: a hivatalos választási részvételi arány 71,63 százalék volt.

Egyesek még a saját szövetségesei közül is úgy vélik, hogy Tusknak köszönhető, hogy az általuk támogatott Trzaskowski elvesztette az elnökválasztást.

A kormánykoalíció pártjai a hírek szerint egy új programmal próbálják ismét növelni a támogatottságukat a 2027-es parlamenti választások előtt.

A Baloldal elsősorban a lakhatás és egészségügy területén hozna intézkedéseket, a Harmadik Út pedig egy öt pontos javaslattal állt elő, amiben többek között az állami média függetlensége, valamint az állami cégek feletti pártbefolyás megszüntetése szerepel.

Szymon Hołownia, a Szejm elnöke és a Lengyelország 2050 vezetője már a szavazás előtt bejelentette, hogy frakciójuk bizalmat fog szavazni a kormánynak.

„Világosan látjuk a következő lépést – ebben a kormányban leszünk, amíg esélyt látunk a követeléseink megvalósítására” – mondta.

Korábbi sajtóhírek arról is szóltak, hogy a PiS megkereste a Harmadik Út részét képező Lengyel Néppártot (PSL), hogy amennyiben leszavaznák a jelenlegi kormányt, akkor ők cserébe be tudnának állni egy Wladyslaw Kosniak-Kamysz (a PSL elnöke) által vezetett kisebbségi kormány mögé.

Jogilag az Alkotmány 160. cikkelye rendelkezik arról, hogy a miniszterelnök kérheti a Szejmtől a bizalmi szavazást. Ezt egyszerű többséggel, a törvényes képviselői létszám legalább felének a támogató voksával élheti túl a kabinet, tehát legalább 230 képviselő támogató voksára van szükség.

Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója az Economx kérdésére korábban úgy fogalmazott, hogy Nawrockival kapcsolatban többen is azt feltételezik, hogy sokkal „beleállósabb”, karizmatikusabb lesz Dudánál. Ez azt jelenti, hogy Tusk folyamatos vétókra, patthelyzetekre számíthat tőle.

A szakértő szerint „Tusk számára a koalíció belső egybentartása sem egyszerű: míg a PO egy jobbközép-centrista párt, addig a Harmadik Út inkább mérsékelt konzervatív, a PSL anti-neoliberális parasztpárt, a Polska 2050 pedig balra húzó liberális párt, az Új Baloldal pedig szintén baloldali–liberális formáció. Tusk egyfajta Gorbacsov-szindrómát is mutat – ahogy a hidegháború végén Gorbacsov, ő is külföldön manapság már népszerűbb, elismertebb, mint odahaza”.

Nem áll jól a koalíció szénája

Egy friss, a United Surveys Wirtualna Polska számára készített közvélemény-kutatás szerint mindkét vizsgált forgatókönyv szerint a PiS a Konföderációval koalícióban térne vissza a hatalomba, amennyiben most tartanák meg a választásokat. 

A legtöbben – 33 százalék – a Polgári Koalícióra (PO) szavaznának. Ez 1,8 százalékpontos támogatottsági növekedést jelent a május eleji felméréshez képest. A második helyen a Jog és Igazságosság (PiS) áll 30 százalékos támogatottsággal, Jarosław Kaczyński pártja 2,5 százalékponttal javított a támogatottságán. A harmadik helyen a Sławomir Mentzen vezette Konföderáció áll 16 százalékos támogatottsággal (2,9 százalékpontos növekedés). 

A kormánykoalíció másik két tömörülése vesztett a támogatottságából: a Baloldalt jelenleg a válaszadók 6 százaléka támogatja, ami 1,6 százalékpontos csökkenés. A Harmadik Út helyzete még rosszabbnak tűnik: júniusban 5,5 százalékos támogatottsággal állnak (1,9 százalékos csökkenés). 

A mandátumok megoszlása a fentiek alapján a következőképpen nézne ki:

  • Polgári Koalíció: 180 mandátum;
  • Jog és Igazságosság: 162 mandátum;
  • Konföderáció: 77 mandátum;
  • Baloldal: 16 mandátum;
  • Harmadik út: 13 mandátum;
  • Más: 11 mandátum.

Kikérték maguknak a lengyelek: Nawrockiról nem lehet így beszélni

Egy izraeli lap konzervatív holokauszt-revizionistának nevezte az újonnan megválasztott lengyel elnököt. A varsói külügy éles hangú levélben tiltakozott a Karol Nawrockiról szóló cikk miatt.