Egészen döbbenetes, de

a magyarországi akkumulátoripar idén 1 millió tonna alapanyagot fog felhasználni.

Sőt, a hivatalos adatokból készült becslések alapján a hat cellagyártó 2026. évre prognosztizált anyagáram mennyisége 3,6-szor nagyobb mint a 2023-as 275 ezer tonnás termelési kapacitás.

Ezt a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) közölte az akkumulátor újrahasznosítás és
kapcsolódó veszélyeshulladék-kezelés helyzetét, jövőjét és az ehhez kapcsolódó ajánlásokat bemutató részletes műhelytanulmányában. 

A HUBA azt a célt tűzte ki az anyag készítésével, hogy feltérképezze és átfogó képet szolgáltasson a hazai akkumulátor értékláncban tevékenykedő gazdasági szereplők jelenlegi és középtávon várható hulladék kibocsájtásairól, illetve a hulladékok kezelésére alkalmas hazai kapacitások rendelkezésre állásáról. A tanulmánnyal további céljuk az volt, hogy felmérjék a hazai akkumulátorcella gyártáshoz és az akkumulátor felhasználáshoz kapcsolódó akkumulátor újrahasznosítási lehetőségeket, igényeket, iparfejlesztési irányokat.

Rögzítik azt is, hogy a lítium-ion (Li-ion) akkumulátorok előállítása során számos melléktermék, hulladékáram, ezen belül veszélyes és nem veszélyes hulladék keletkezik a különböző gyártási fázisok során. Ide értendők a komponensgyártás, majd az akkumulátor cella gyártásra vonatkozólag az elektródgyártás, a cellák összeszerelése és a cellák elektrokémiai formázási lépése során keletkező hulladékáramok is. A szakmai szövetség szerint a hulladéktípusok megismerése kulcsfontosságú az iparág környezeti hatásainak mérséklése és a biztonságos hulladékkezelés biztosítása érdekében. 

Megállapították azt is a hulladék anyagáram vizsgálatát követően, hogy annak kezeléséhez
jelenleg elegendő hazai hulladékkezelési kapacitás áll rendelkezésre. Ugyanakkor, mivel az
iparági kapacitások felfutása még folyamatban van,

a 2035-ig tartó középtávú kitekintésük arra utal, hogy a selejt akkumulátorok és az NMP-bázisú vizes hulladékok esetében nem lesz elégséges a jelenlegi feldolgozói kapacitás,

ezért szükséges a jövőben újra megvizsgálni és leszűrni az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) rendszerben lévő adatokat, mind a keletkezett hulladékmennyiség, mind pedig a rendelkezésre álló kapacitás tekintetében. 

A HUBA a műhelytanulmányában készített egy 2035-ig tartó előrejelzést is, amelyben a magyar anyagmérleget vizsgálták meg. 

Az elképzelések szerint 2026-tól

hat cellagyártó fog üzemelni Magyarországon,

a gödi SAMSUNG SDI Magyarország Zrt. és az SK On Hungary Kft. komáromi és iváncsai üzemei mellett a debreceni CATL és az EVE Power Hungary Kft., valamint a nyíregyházi Hungary Sunwoda Kft..

Durvul a keleti nyitás: ez a magyar város lesz a kínaiak központja

Magyar-Kínai üzletfejlesztési és inkubációs központot adtak át Cegléden. A központ fő feladata a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és támogatása.Bízunk benne, hogy az új központ tovább élénkíti a piacot, segíti a kis- és középvállalkozások növekedését, hozzájárul Cegléd és Magyarország gazdasági fejlődéséhez – mondta Csao Zsu-jing (Zhao Ruying), a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Csiahszing városi bizottságának alelnöke kiemelte: Cegléd fontos gazdasági és kulturális központ, amely 2015 óta baráti kapcsolatot ápol Csiahszing városával. A központ szerinte új szintre emeli a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat és ez a kezdeményezés a keleti nyitás politikájának fontos eredménye, híd lesz Csiahszing és Magyarország között. Részletek ITT.

A hozzáférhető engedélyezési dokumentációk, egységes környezethasználati engedélyek, a vizsgált időszakban keletkező hulladékok és technológiai ismertetők segítségével a HUBA arra jutott, hogy

a hat cég összesen több mint 1 millió tonna engedélyezett gyártási kapacitással rendelkezik majd jövőre.

Jelenlegi ismereteik szerint és az előrejelzés alapján a katód alapanyagok esetében szükséges lehet a kapacitás-bővítés, ugyanis a 2023. évben legyártott 84030 tonnáról, körülbelül 3,5-szörös növekedéssel 302793 tonnára fog bővülni az igény, melyhez 170000 tonna per év hazai engedélyezett gyártási kapacitás társul. Katód fólia komponens esetében a maximális gyártási kapacitás realizálása esetén is szükség lesz engedélyezett gyártói kapacitás bővítésre, előreláthatólag 2027. évben, ugyanis a 2023. évi körülbelül 5200 tonna igény 18757 tonnára növekszik (a hazai engedélyezett gyártókapacitás 18000 tonna per év).

A felhasználni tervezett anyagáramok mennyisége 2026-ban:

  • anód alapanyagok: 168814 tonna (a hazai kapacitás nem ismert, nem egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység),
  • anódfólia: 66990 tonna (a hazai engedélyezett gyártókapacitás 25000 tonna per év),
  • katód alapanyagok: 302793 tonna (a hazai engedélyezett gyártókapacitás 170000
    tonna per év lesz 2026-tól),
  • katód fólia: 18757 tonna (a hazai engedélyezett gyártókapacitás 18.000 tonna per év),
  • szeparátor fólia: 9914 tonna (a hazai engedélyezett gyártási kapacitás jelenleg 3400
    tonna, amely 2026-tól tervezetten 18200 tonna per év mennyiségre emelkedik),
  • elektrolit: 120581 tonna (a hazai kapacitás 63500 tonna per év),
  • egyéb cellagyártási- és modul alapanyagok: 389370 tonna (a hazai kapacitás nem ismert, nem egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység).

A 2023. évi vizsgálat során a szövetség szerint megállapítást nyert, hogy a cellagyártás során keletkező hulladékmennyisége 83993 tonna volt, míg a 2026-ban – amikor a Samsung SDI Kft., a két SK ON Hungary Kft. és a CATL Kft. cellagyártók engedélyezett kapacitással, míg a Hungary Sunwoda Kft. és az EVE Power Kft. a próbaüzemre tekintettel az engedélyezett kapacitás 50 százalékával működnek tervezetten –

a keletkező hulladék-mennyiség 3,4-szeresére, várhatóan 286119 tonnára emelkedik.

Ugyanakkor, amikor a HUBA a 2035-ös évet vizsgálta, amikor már valamennyi cellagyártó az engedélyezett kapacitás mellett működik tervezetten,

310663 tonna lesz a cellagyártás során várhatóan keletkező hulladékmennyiség.

A növekedés a Hungary Sunwoda Kft. és az EVE Power Kft. próbaüzemről üzemszerű működésre váltás eredménye. Számításaik szerint a cellagyártás során keletkező hulladék mennyisége 2035-ben várhatóan 3,7-szerese lesz a 2023. évben ténylegesen keletkezett mennyiséghez viszonyítva.

Szintén fontos az iparági vezetők és szakpolitikai döntéshozók számára, hogy a HUBA szerint várhatóan ezek a hulladékfajták keletkeznek az engedélyezett (és nem maximális) gyártói kapacitás mellett a 2023-as év után:

  • tartályfenék iszap a katódgyártás hulladéka lesz tervezetten, évi 17 tonna mennyiségben, az engedélyezett kapacitás 35980 tonna,
  • folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap elnevezésű hulladék a katódanyag-gyártás során fog tervezetten keletkezni, várhatóan kevesebb, mint 5 tonna per év mennyiségben, míg a hazai újrafeldolgozói kapacitás 7000 tonna per év,
  • halogéntartalmú szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg elnevezésű hulladék az elektrolit gyártás hulladéka, tervezetten 30 tonna per év mennyiségben várható a keletkezése. Az engedélyezett hasznosítói kapacitás 5160 tonna per év, ezen felül 34.680 tonna per év ártalmatlanítási kapacitás engedélyezett,
  • szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk-iszap elnevezésű – anód és katód slurry – hulladék 750 tonna per év mennyiségben keletkezik majd várhatóan; a hasznosításra kiadott engedélyekben rögzített kapacitás 4.050 tonna/év, azaz az engedéllyel rendelkező kezelők tudják fogadni a tervezetten keletkező hulladékmennyiséget,
  • szerves oldószereket, valamint más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakk tartalmú vizes szuszpenziók elnevezésű hulladék közé tartozik a tervezetten 50731 tonna per év mennyiségben keletkező folyékony NMP hulladék, azonban mivel engedélyezett kezelői kapacitás 51518 tonna, azaz a kapacitás jelen állás szerint nem lesz elegendő,
  • por alapú bevonatok hulladéka elnevezésű hulladék az alkatrészgyártás során keletkező porfestéket jelenti, tervezetten 1 tonna mennyiségben fog keletkezni évente, beavatkozásra nem lesz szükség,
  • gyantaolaj – amely paraffin szénhidrogént jelent – a cellagyártás várható hulladéka lesz, évi 1400 tonna mennyiségben, a hulladék kezelése legfeljebb 51.668 tonna per év mennyiségben történhet meg,
  • foszfátozásból származó iszap elnevezésű hulladék egy jelenleg még nem működő alkatrészgyártó tevékenysége során fog tervezetten keletkezni, 20 tonna per év mennyiségben, nincs szükség beavatkozásra,
  • veszélyes anyagokat tartalmazó iszap és szűrőpogácsa elnevezésű hulladék szintén az előző alkatrészgyártó szereplő tevékenysége során fog keletkezni, évi 40 tonna mennyiségben,
  • hegesztési hulladék minimális, mintegy 500 kg mennyiségben fog várhatóan keletkezni az alkatrészgyártás során,
  • klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulzió hulladék kevesebb, mint 10 tonna/év mennyiségben fog keletkezni a cellagyártás során, beavatkozásra nincs szükség,
  • textil csomagolási hulladék várhatóan 45 tonna per év mennyiségben, a kezelői kapacitás több mint 500 ezer tonna per év, amelyből az anyagában történő hasznosítás több mint 25 ezer tonna, beavatkozásra nem lesz szükség,
  • meg nem határozott alkatrészek a cellagyártás során fognak tervezetten keletkezni 1100 tonna per év mennyiségben,
  • veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezések várhatóan 20900 tonna mennyiségben keletkeznek tervezetten a cellagyártás során; egyértelművé vált, hogy beavatkozás szükséges, mivel a hulladék akkumulátor cellák engedélyezett kezelői kapacitása jelenleg is a várhatóan keletkező mennyiség alatt van (beavatkozás jelentheti az egyetlen hulladékkezelő kapacitásának fejlesztését, illetve a cellagyártók figyelmének felhívását arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában – külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe vennie),
  • kiselejtezett berendezésből eltávolított veszélyes anyag a cellagyártás és az alkatrészgyártás során is keletkezik tervezetten, 175 tonna per év mennyiségben,
  • kohászaton kívüli folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó bélésanyagok és tűzálló anyagok a katódgyártás folyamatában keletkezik a jövőben, 10,2 tonna per év mennyiségben,
  • gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladék, és egyéb vizes folyékony hulladék a ma még nem üzemelő cellagyártók tevékenysége során fog keletkezni tervezetten, évi 80 tonna mennyiségben, a kapacitás elegendő a keletkező hulladék befogadására,
  • gázok kezeléséből származó szilárd hulladék – amely fémeket tartalmazó port jelent – a cellagyártás során fog várhatóan keletkezni 2 tonna per év mennyiségben, a kezelése megoldott,
  • füstgáz kezeléséből származó elhasznált aktív szén évi 5 tonna mennyiségben keletkezik a jövőben, a cellagyártás során, nem jelent gondot,
  • aktív szén a katódgyártás során fog keletkezni 3,4 tonna per év mennyiségben, a hulladék jövőbeli kezelése megoldott,
  • telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták megnevezésű hulladék keletkezése a cellagyártás során várható, kb. 31 tonna per év mennyiségben; az engedélyezett – elsősorban ártalmatlanítói kapacitás – közel 700 ezer tonna, így nincs szüksége beavatkozásra.

A szövetség szerint egyértelművé vált, hogy a koncessziós rendszer bevezetéséhez hasonló rendszerszintű átalakítás nem szükséges a hazai újrahasznosítási ipar tekintetében, figyelemmel a rendelkezésre álló kezelői kapacitásokra, a jogi környezetre és szabályozásra.

Viszont mivel a vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a gyártás során keletkező hulladékok kezelésére a hazai kapacitás jelenleg elegendő,

megfontolandó a hulladékkezelésben részt vevő szereplők és meghatározott hulladékfajták esetében a kiemelt hatósági ellenőrzés annak érdekében, hogy a hulladékok kezelésre történő átadása minden esetben ténylegesen megtörténjen.

Kiemelték azt is, hogy bizonyos, az alapanyag-gyártás és a cellagyártás során keletkező
hulladékok, a selejt akkumulátorok, illetve azok részegységei, valamint a veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék (illetve a szerves oldószereket, valamint más veszélyes anyagokat tartalmazó festék vagy lakk tartalmú vizes szuszpenziók elnevezésű hulladék) esetében 2026-ra nem lesz elégséges a hazai feldolgozói kapacitás.  Ugyanakkor a Magyar Akkumulátor Szövetség szerint fontos kiemelni, semmi nem tiltja, hogy a hulladéktermelő a tevékenysége során keletkező termelési hulladékot külföldön kezelje. 

Kapcsolódó